Nem csak zászlóerdő díszítette kisvárosunkat a forradalom ünnepnapján. Idén a megszokott képhez különleges látvány társult: csurig tömött fekete kukák sorakoztak több utcában - így például a Szabadság úton - a házak előtt. Az ünnepi kukakiállítás oka az volt, hogy a szolgáltató Saubermacher Kft. elfelejtette tájékoztatni a jónépet a heti szállítás időpontjáról. Se egy papiros, se egy értesítés a honlapon, amiből legalább azt ki lehetett volna bogozni, hogy érdemes-e a szemetet még az utcán hagyni. Azok jártak jól, akik három napig kitartottak: szombaton előkerült a semmiből egy hulladékszállító. A kocsi szinte az utolsó pillanatban futott végig. A szolgáltató és az önkormányzat ez alkalommal megúszta a négy napos munkaszünet után garantáltan kitörő össznépi botrányt, azt a közismert jelenséget, amikor sokan felemelik a hangjukat és a telefont.
Ez a malőr akár a felejthető epizódok közé is tartozhatna, ha nem bosszantaná az emberfiát sok minden más is az idéntől forradalmian átalakuló biatorbágyi szemétszállítás körül. Ott van például a zöldhulladék gyűjtése, ami egy kertvárosban valószínűleg a teljesen felesleges és szükségtelen dolgok közé tartozik. Legalábbis így vélekedhet a kérdésről a Saubermacher Kft., és a szolgáltatási szerződést megkötő önkormányzat, ezért született az a nagyívű ötlet, hogy idén ősszel csak október 29. és november 6. között viszik el ingyen a házak elől a bezsákolt leveleket. Az odáig rendben volna, hogy szoktassuk a polgárokat komposztálásra, meg miegyéb, de hát az a fránya diófalevél nem használható fel erre a célra. Marad a kuka, vagy az égetés. Ez utóbbi módszert szóba sem szabadna hoznom, hiszen helyi jogszabályba ütköző cselekedetről van szó, amit szigorúan tilt a több mint egy évtizede érvényben lévő helyi környezetvédelmi rendelet. Mégis, idén térdig járunk a jellegzetesen kesernyés illatú füstben, szépen lángolnak a tüzek az árkokban. Az embert már-már a nosztalgia is elragadja, hiszen gyermekkorunkban volt ilyen torokkaparó és fojtogató az ősz.
Biztos benne van a pakliban az is, hogy némelyeknek nincs kedvük zsákolni, és várni a levélszállítókra. De a fő ok mégis az, hogy a szolgáltató ez alkalommal sem alacsonyodik le oda, hogy tájékoztassa a zöldfuvarok időpontjáról a polgárokat. Csak azok juthatnak hozzá a bennfentes információkhoz, akik internettel rendelkeznek (www.biatorbagy.hu), vagy érdeklődnek a városházán, ahol egyébként az ügyfélszolgálaton készségesen és udvariasan adják meg a választ. Ugyanakkor azt nem lehet normális szolgáltatásnak nevezni, ahol csak utánajárással szerezhetők meg az alapvető információk. Az eredmény az égetés és a füst, és az, hogy mióta a Saubermacher kezébe került a szállítás, érezhetően romlott Biatorbágy környezeti állapota.
Arról az apróságról pedig már ne is beszéljünk, hogy november 6. után a levelek ötven százaléka még biztosan a fákon lesz, és a most még zöldelő kései diófajták is csak ezután látnak hozzá a kopaszodáshoz. Láttam már olyan kerttulajdonost is, aki kétségbeesetten rázogatta a fáit, hogy ezzel is meggyorsítsa a levelek hullását a következő hónap első hetéig. Hiába, a fák már csak ilyenek: nem hajlandók alkalmazkodni a Saubermacherhez, és megvárják az első kemény éjszakai fagyot, hogy télire átöltözhessenek.
S mindez még semmi, most jön a történet pikantériája. Talán sokan még emlékeznek arra, hogy a kilencvenes évek elején a budaörsi önkormányzat hulladékszállító vállalkozása szolgáltatott nálunk, botrányt botrányra halmozva. Most érdemes megtekinteni a BTG Kft. honlapját: rendszeres zöldjáratot működtetnek tavasszal és ősszel. Húsz zsákot ingyen adnak. S csak egyet kérnek: legalább húsz centisre vágják össze a népek az ágakat.
Nem kéne visszaforgatni az idő kerekét?
